Megható történettel emlékezett meg az édesapjáráról Sinkovits Imre lánya

Sinkovits Imre lánya örömmel teli szívvel emlékszik vissza az édesapjára, boldogan mesélt annak reggeli, kedves üzeneteiről, a közös vasárnapi ebédekről, ünnepekről, nehézségekről.

Marianne imádta az édesapját, kapcsolatuk nagyon kiegyensúlyozott és szoros volt, noha Sinkovits Imre nagyon sokat dolgozott, így hétköznapokon alig-alig találkoztak. Ilyenkor a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész mindig kedves üzeneteket írt a lányának, amit Marianne kitörő örömmel olvasott reggelente.
 

– Hétköznap leveleztünk egymással. Kitépett egy lapot az aktuális forgatókönyvből, arra írt nekünk. „Drága Mukikám!” – mindig így kezdte. Ha jó jegyet kaptam, megdicsért, ha rosszat, megkért, hogy jobban figyeljek oda. Úgy írta alá ezeket a kis leveleket, hogy „Éapa és Éanya”. Ha a születésnapom hétköznapra esett, egy kis ajándékot is tett mellé, és odaírta, hogy majd vasárnap megünnepeljük – mondta Marianne a Story magazinnak.
 

Színész édesapja mindig figyelt arra, hogy harmónia legyen a családban, a közös családi vasárnapi ebéd szent és sérthetetlen volt. Marianne sosem látta veszekedni a szüleit, az édesapja mindenben segítetette a feleségét, Gombos Katit.
 

Marianne a gyerekkori karácsonyok örömeiről is mesélt, gyerekként és felnőttként is igazi csoda volt az ünnep a család számára.

– Mindig levelet írtunk a Jézuskának, aztán a szüleink mondták, hogy a Jézuska most nagyon szegény, korcsolyát biztosan nem tudni hozni. Este mégis ott volt a fa alatt... De nem is az ajándék volt a lényeg, hanem hogy együtt voltunk. Édesapa csodás verseket írt, és együtt énekeltük a Mennyből az angyalt. Az unokáikat is nagyon szerették, nekik is jutott a költeményekből – emlékezett vissza Marianne.

További bulvárhírekért keresd fel a Blikk.hu oldalát.